Alapja a térbeli látásmód kialakítása (asszociációs tanulás). Az emberi gondolkodás nagy része asszociációkra épül. Az egyik dologról eszünkbe jut a másik. Tudjuk, hogy az asszociációk ezért segítik a megjegyzést. A 60-as években Roger Sperry5, kutatásaiban kimutatta, hogy a két agyféltekénk különböző funkciókat lát el, és eltérően működik.
Bal agyfélteke: beszéd, írás, olvasás, számolás, logika, elemzés, listázás, részletek, sorba rendezés, egymásutániság
Jobb agyfélteke: képzelet, színek, dimenziók, téri-vizuális ingerek, muzikalitás egészleges felfogás, egyidejűség
Divatos elméletek sugallják, hogy vannak jobb, illetve balagy-féltekés emberek. Ez úgy igaz, hogy vannak, akik egyoldalúan használják az agyukat. Ez azért van így, mert a tanítási stratégiák befolyásolják gondolkodásunkat.
A nyugati kultúra erősen a logika, az elemzés, az információfeldolgozás egymás utáni, szekvenciális módjára épít. Lényegesek a szavak, a mondatok, a számok, vagyis a verbalitás a legfőbb alapja. Fontos a racionalitás és a logika, az analizálás, a részletek felismerése, az elrendezések és szabályozások, a lineáris gondolkodás, és az időfogalom megértése.
A keleti kultúrák sokkal vizuálisabbak, képeket, szimbólumokat használnak. A testbeszéd, a képi képzelőerő és képzelődés, fantáziálás, intuíció és érzések, szintézise, fontos szerepet tölt be a gondolkodásban. Fontos a rálátás valamire, a kreativitás, a művészet, a zene, a tánc, az átfogó és nem lineáris gondolkodás, valamint a térbeli tudatosság.
Az első szemlélettel az emberi gondolkodás egy hatalmas részét másodlagossá nyilvánítjuk, pedig kultúránkban fontos szerepe van.
A tanulási módszerek szakértői már régen kimutatták, hogy ha saját gondolatainkhoz kapcsoljuk a tanulnivalót, sokkal hatékonyabb és mélyebb a bevésés. Jó példa erre a Tony Buzan6 által kifejlesztett gondolat térkép módszer, melynek lényege, hogy a tanuló saját gondolataiban újra megfogalmazza a tanulnivalót. Ha saját logikai útjai mentén helyezi el az információt, saját asszociációi szerint raktározza el, és saját rendszerében tárolja, akkor egy sajátos, de nagyon hatékony bevésésre van lehetőség. A gondolat térkép egy nagy, összetett kép. Egyszerre ad lehetőséget asszociációra, téri ingerre, és csoportosításra, egészek alkotására. Ha magunk alkottuk meg a vizuális elemeket, akkor megvalósul az aktív, saját részvétel a tanulásban. Az gondolati térképen lehetőségünk van a logikai hangsúlyok megfelelő alkalmazására is7. A tanulási zavarok, kialakulásában nagy szerepe van a szekvenciális információfeldolgozás elégtelenségének. A gondolat térkép módszer különösen jó eredményeket hozott a tanulási zavarokkal küzdők iskolai teljesítményének javítása terén.
Hasonló szerepet töltenek be a fogalomtérképek. A fogalomtérkép technikáját a Cornell-i Egyetem professzora, Joseph D. Novak dolgozta ki a 70-es években. Célja a tudományos oktatási módszerek kiterjesztése volt. A fogalomtérképészet rövid idő alatt egy új tanulási mozgalom, a pedagógiai konstruktivizmus egyik alappillérévé vált. Lényege hogy a fogalmak bonyolult szemantikai hálózatban kapcsolódnak egymáshoz, nagyon gyakran elsősorban a használati kontextus határozza meg a szavak jelentését. Ahogyan egy várostérkép segítségével könnyebben eljutunk az egyik pontból a másikba, a fogalmi térképek használata is hasznos támpontnak bizonyulhat fogalmak, gondolatok, jelenségek, folyamatok megértésében. A fogalomtérképészet a legkülönbözőbb fogalmak közötti kapcsolatok megjelenítését teszi lehetővé.
A kognitív térképek kialakulása
A kognitív térképezés alapvetően modellalkotás, azaz tudatunkban egyfajta sémát alkotunk térbeli környezetünkről. A modellalkotáshoz információk szükségesek, ezek a nyersanyagok. Sokféle forrásból származhatnak: a térbeli világ saját megtapasztalása, iskolai ismeret, tömegkommunikáció, mások tapasztalatai. A nagyszámú információ között válogatunk, sajátos törvényszerűségek alapján, például aszerint, hogy az adott téri környezetet mire használjuk; dolgozni, vásárolni, kirándulni járunk oda. A begyűjtött, szelektált információkat a bennünk meglévő tudati tartalmakkal újraszerkesztve, strukturálva egy belső képpé alakítjuk. A kognitív térképezés tehát interaktív-szelektív-struktúrateremtő folyamat, amelynek az eredménye a térbeli környezet újrateremtése.
Gondolat és fogalomtérkép készítő alkalmazások
Az utóbbi években rengeteg gondolat és fogalomtérkép készítőalkalmazás jelent meg az interneten. Az online elkészíthető gondolat és fogalomtérképek nagy előnye, hogy a térképek könnyedén beilleszthetők más alkalmazásokba.
Text2 Mindmap8
Az egyik legegyszerűbb és legnépszerűbb online gondolatérkép készítő program.
A legegyszerűbb módja annak, hogy megtanuljuk Text2MindMap, használatát az ha kipróbáljuk. Írjunk be egy szöveget a szövegmezőbe, a TAB billentyűvel tudjuk a kapcsolódási szinteket beállítani. A végén a "Draw Mind Map" gombra kattintva kapjuk meg az eredményt. Minden szöveges sor egy külön csomópontja lesz a gondolati térképnek A TAB billentyűvel pedig egy a csomóponton belül tudunk újabb szinteket létrehozni.
22. ábra: A Text2MindMap kezelőfelülete
Simple Mapper9
A Simple Mapper szintén egy ingyenes fogalomtérkép szerkesztő alkalmazás. Készíthetünk vele úgynevezett koncepció térképet, amely megmutatja az elképzelések és ötletek közötti kapcsolatokat. Készíthetünk hálózati diagramot, amely a különböző csoportok (emberek, cégek), közötti kölcsönhatásokat vizsgálja. Készíthetünk egy folyamatábrát például egy munkafolyamatról, amely megmutatja, hogyan épül fel és hogyan működik. A kész térképek itt is megoszthatók, vagy letölthetők.
23. ábra: A Simple Mapper kezelőfelülete
5: SPERRY, R.W. (1966) Brain bisection and consciousness. In: How the Self Controls Its Brain, / edit: J.C. Eccles Springer-Verlag, New York, 1966. ISBN 3540562907
6: BUZAN, T. (1984) Make the Most of Your Mind. Linden Press, NY, 1984. ISBN- 0671495194
7: GYARMATHY, É. (2001) Gondolatok térképe. In: TaníTani, 18-19. 2001,. pp.108-115. HALL, E. T. (1975) Rejtett dimenziók. In: Bevezetés a vizuális kommunikáció tanításához, / edit: Kárpáti A. Nemzeti Tankönyvkiadó 1995. pp.10-20. ISBN 963 186823 9