Skip navigation

8.2.3. Az online virtuális osztálytermek

Az online virtuális osztálytermek a videokonferencia rendszerekből fejlődtek ki, kiegészítve az audiovizuális kommunikációt az oktatásban jól használható funkciókkal. A virtualitás a kifejezésben arra utal, hogy

Az online osztálytermek használatához általában egy adott szolgáltató weboldalára kell ellátogatnunk, ahol rendszerint az oktatási intézmény előfizetett a szolgáltatás igénybe vételére. Vannak olyan online osztályteremrendszerek, amelyek használatához csak egy webböngészőre van szükségünk, míg másoknál le kell töltenünk és telepítenünk kell a megfelelő kliens programot az alkalmazáshoz.

Az online osztálytermek sok szempontból hasonlítanak a korszerű videokonferencia rendszerekre. Itt is fontos megfelelő kép és hangminőség biztosítása a kommunikáló felek között, de míg a videokonferencia résztvevői minden esetben vállalati környezetben, szélessávú internetkapcsolattal felvértezve kommunikálhatnak (az utóbbi idők fejlesztéseként akár realisztikus, 3D megjelenést biztosító rendszerek segítségével), addig a virtuális osztálytermek hallgatóiról ez természetesen nem minden esetben mondható el. További különbség, hogy a virtuális osztálytermeknél a kommunikáló felek rendszerint nem egyenrangúak: az oktató kitüntetett szereppel bír, amely megnyilvánulhat abban, hogy ő az információ forrása, de abban is, hogy az ő feladata kurzus moderálása. Az előbbiekből következik, hogy ezeknek a rendszereknek nem csak az audiovizuális kommunikációt (az előadó képe és hangja), de a prezentáció megjelenítését is megbízhatóan továbbítaniuk kell a hallgatók felé.

Lehetővé kell tenni azt is, hogy a hallgatók kérdezhessenek az oktatótól, ugyanakkor egy másik kommunikációs csatornán (rendszerint szöveges), egymással is kommunikálhassanak. A korszerű virtuális osztálytermek lehetővé teszik a felek közötti audiovizuális kommunikációt, de ha valamelyik hallgató nem rendelkezik megfelelő szélessávú kapcsolattal, akkor lehetősége van chat segítségével írásban kommunikálni az oktatóval az órán.

A virtuális osztálytermek a hagyományos osztálytermekhez hasonlóan lehetővé teszik a whiteboard megosztott használatát, és szerepet kapnak olyan interakciós elemek, amelyek a jelenléti osztályteremben is megtalálhatóak, mint pl. a jelentkezés és a szavazás. A hagyományos osztályteremben az oktató a szemkontaktus és a mimika segítségével méri fel az osztály pillanatnyi hangulatát, a virtuális osztálytermekben ez emoticonok segítségével valósul meg.