Az online közösségi felületeknek több funkciója is hasznosítható a pedagógiai folyamatban.
Egyrészt mint közösségi háló, amely összefogja a szakma iránt érdeklődőket, és ezen platformon keresztül megoszthatják a tapasztalataikat, tartalmaikat, egyfajta fórumként funkcionál. (pl. FaceBook csoport: online tanári szoba, Pedagógus portfólió).
A másik funkcióban a hálózat (network) kerül előtérbe, amely célja a kapcsolatépítés, kapcsolattartás, valamint olyan új lehetőségek kiaknázása, amely egy-egy kompetencia köré szerveződik (pl. LinkedIn, Google + csoportok).
A harmadik funkció a tudás gyarapítása köré szerveződik, amely olyan felületeket hív életre, amelyek segítik a résztvevők szervezett szakmai épülését (nem formális keretek között), az online lehetőségek kihasználásával, nyílt tömeges online kurzusok (MOOC-Massive Online Open Course: Khan Akadémia, Coursera, és a konnektivista oktatásmódszertan révén. Az elvégzett képzések egyre többször jellemzően valamiylen tanúsítvánnyal (badge, certificate) zárulnak.
A negyedik funkció az online személyiség kialakítása, formálása, ugyanis a személyes imázsnak nagy szerepe van a tanítási folymatban történjen az akár online, akár offline, akár blended formában. Erre számos módunk van az online platformokon, például az avatarok (pl. Second Life) kialakításával, vagy akár a megosztott tartalmak, megnyilvánulások által.
Az alábbiakban olyan felületeket és szolgáltatásokat mutatunk be, amelyek jól illeszkednek az előbb ismertetett funkciókhoz és jó gyakorlatként szolgálnak azok pedgaógiai célokra történő alkalmazásában.
Ha a pedagógiai folyamatban a tudásátadást helyezzük előtérbe, akkor a tanulási tartalmak kiválasztása, a tanulási folyamat támogatása, és az eredményesség értékelése az online felületen keresztül történik, az együttműködés (kollaboráció) eszköztárával, az információáramlás tér-és időfüggetlen, illetve több szálon történő megosztása révén.
Google+,
A Google+ (Google Plus, néha rövidítve G+) a Google Inc. által üzemeltetett, HTML5-alapú internetes ismeretségi hálózat, amelyet 2011. június 28-án indítottak el, és folyamatosan fejlesztenek, amelynek célja - önmeghatározása szerint -, hogy „az internetes megosztást a valóságoshoz tegye hasonlóvá”. Kezdetben zárt, illetve félig nyílt - korhatáros - rendszerként működött. A Google Plusban körök segítségével lehet az ismerősöket különböző csoportokba helyezni. A felhasználók megoszthatják egymással köreiket; ez egyszeri megosztást jelent, tehát ha a kör létrehozója frissíti az ő példányát, a többiekkel megosztott példány nem fog automatikusan frissülni. Nagyon jól használgató kurzusoldalak kialakításához, hiszen a közösség elvén működik, nem zárt, bár zárttá tehető csoportokat hozhatunk létre. Számos kurzus, szakmai közösség érhető el a Google + rendszerében, az érdeklődési körünknek megfelelően fel is iratkozhatunk az értesítési listára.
4. ábra: Az Edutopia Google Plus oldala
(https://plus.google.com/+edutopia/posts)
A létrehozott oldalakhoz közvetlenül hozzáadhatóak bejegyzések, médiaanyagok, azaz videók, képek, és interakció is lehet a kurzus résztvevői és az inspirtárok, facilitatátorok között.
5. ábra: Az Edutopia kurzus tartalmai
A köreinkből gyűjteményeket is létrehozhatunk, amelyben tudjuk tartalom szerint rendszerezni a Google Plus tartalmakat. Ezekbe a tematikus csoportokba rendezve könnyebben visszakereshetővé válnak tartalmaink.
6. ábra: A Google Plus gyűjteményei oktatás <Education> témakörben
A Facebook a legnépszerűbb közösségi média alkalmazás napjainkban. A csoportok (amelyek lehetnek: nyíltak, zártak és titkosak) lehetővé teszik az oktatásban való alkalmazására, és a közösségi kapcsolattartásra és kapcsolatépítésre. Egyes elemei akár a digitális történetmesélés bizonyos elemeit is magában foglalhatja, hiszen több esetben is alkalmazták már ilyen célokra (pl. Goldin: A legyek ura projekt, 1848. március 15-i események a FaceBookon,Julius Caesar és kora )-
7. ábra: A FaceBook tanórai alkalmazása
(http://tanarblog.hu/projektek-oravazlatok/2877-a-facebook-tanorai-alkalmazasa)
A Linkedin (NYSE: LNKD) a világ legnagyobb üzleti közösségi hálózata. 2002 decemberében alapították és 2003. május 5-én indították el. A Linkedin üzleti kapcsolatok létesítésére épít.A LinkedIn hasonló szellemiségre épül mint a FaceBook, azonban az ismertség helyett itt a szakmai kompetenciák kerülnek előtérbe. A több mint 332 milliós tagsággal a Linkedin magasan a versenytársai előtt jár.
A Twitter ismeretségi hálózat és mikroblog-szolgáltatás, mely lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy rövid bejegyzéseket vagy egymásnak szánt üzeneteket írjanak (formázatlan szövegként, maximum 140 karakter hosszúságban) SMS-ben, a Twitter honlapján, azonnali üzenetküldő alkalmazásokon,
A friss bejegyzések a felhasználó profilján jelennek meg, de azonnal láthatók az olyan felhasználók által is, akik feliratkoztak az adott felhasználó frissítéseire. A küldő meghatározhatja, hogy csak azok lássák a bejegyzéseit, akik a baráti köréhez tartoznak, vagy (alapbeállításként) mindenki. A Twitter ingyenes.
A címkéken (hashtag) keresztül fel tudunk témákra iratkozni, a bejegyzések tartalmában tudunk keresni.
8. ábra: Sir Ken Robinson Twitter csatornája
(https://twitter.com/sirkenrobinson)
Moly
A moly.hu egy magyar könyves közösségi oldal. A regisztrált felhasználók saját korábbi olvasmányaikat csoportosíthatják, értékeléseket, idézeteket írhatnak könyvekről, váró- és kívánságlistákat állíthatnak össze, polcokra rendezhetnek könyveket. Szintén bármely regisztrált felhasználó feltölthet az adatbázisban még nem szereplő könyveket, könyvborítókat, fülszövegeket.
A portál ugyanakkor naponta összesíti az interneten megjelenő, a könyvkiadással, könyvterjesztéssel, irodalommal kapcsolatos híreket, blog bejegyzéseket, információkat, és kommunikációs felülete révén több fajta lehetőséget biztosít az eszmecserére (pl. témák, karcok).
Az adatállomány folyamatosan bővül, 2012 januárjában több mint 110000 könyv, 115000 könyvborító, 77000 fülszöveg szerepel az adatbázisban. A mintegy 41000 tag több mint 1055000 korábbi olvasást regisztrált.
9. ábra: Kompetenciatérkép a LinkedIn-en
Online csoportok kialakítása
A szolgáltatások előnyeit, hátrányait vizsgálva az alábbi tapasztalatokat érdemes figyelembe venni a hatékony alkalmazhatóság érdekében:
A legtöbb, online csoport kialakításra használható alkalmazás szinkronba hozható a valamely közösségi oldallal is, tehát az alkalmazások közötti átjárhatóság, kompatibilitás megvalósul, amelynek közsönhetően könnyen össze lehet gyűjteni egy-egy online csoport potenciális résztvevőit
Az azonnali értesítések segítségével, amelyek emailben, vagy az applikáció által megjelennek, minden résztvevő gyorsan információkat kaphat a csoport tevékenységéről (okoseszközök és a folyamatos internetkapcsolat elterjedése segíti ezt a folyamatot)
Egyszerű és gyors tartalommegosztás könnyedén megvalósítható az alkalmazásokkal, az ilyen oldalakon (mindenki kap értesítést róla), tehát a tanári segédleteket néhány gombnyomással el lehet juttatni a tanulókhoz, illetve a különböző kurzust érintő értesítések is ilyen formán könnyen továbbíthatóak.
Egy adott közösség (osztály, tanári kar, szakmai szervezet, fakultációra járó tanulók) operatív feladatinak koordinálására kitűnően használhatóak ezen alkalmazások, amelyek inkább nevelési célra használhatóak fel, mint tudásátadásra és oktatási célra a közoktatásban (felsőoktatást nem számítva).
Google Groups
A Google szolgáltatása, amelyben levelezőcsoportok létrehozásra és kezelésre nyílik lehetőségünk, amely fórumként is hazsnálható.
A csoportba felvett tagoknak együtt is küldhetünk üzenetet a csoport email címén keresztül, valamint külön-külön is kaphatnak a címzettek levelet egy adott témában.
Ning
A Ning egy online platform, amelyeket emberek és a szervezetek számára hoztak létre közösségi felületek kialakítása céljából. A szolgáltatással egyedi megjelenésű közösségi oldalt hozhatunk létre, és saját közösségi háló kiépítése lehetségessé válik, amelyre képek, videók tölthetőek fel, létrehozhatóak fórumok és blogok; és támogatja a "Like",opciót. A Facebook, Twitter, Google és a Yahoo!. integrálható az oldalakba. Egy idő után, a szolgáltatások bővíthetőségének függvényében a szolgáltatás fizetős.
10. ábra: A ning.com kezdőoldala
Grou.ps
Egy olyan lehetőség, amelyben tárhellyel ellátott felületen oszthatunk meg fájlokat, dokumentumokat, weboldalakat.
A szolgáltatás szellemiségében a ning-hez hasonló, azonban ebben a Facebookon keresztül is lehetőségünk van résztvevőket toborozni (nem feltétel, nem szükséges facebook profil)
MeetUp
A meetup olyan online közösségi szolgáltatás, amelyben az innovációk megjelenhetnek, és néhány kérdéssel szakmai közösségeket építhetünk ki.
Wiki rendszerek az oktatásban
A wikik olyan online létrehozható kollaboratív tudástárak, amelyeket közösen szerkeszthetnek a csoport tagjai, abba szócikkeket hozhatnak létre és azt médiaelemekkel bővíthetjük. A felületek kezelése nem igényel magas szintű informatikai képzettséget, használatuk egyszerű.. Egy olyan keretrendszerről van szó, amely a webkettő közösségi tudásmegosztó koncepcióra épül, és az oktatásban nagyon jól használható.
Az ingyenesen használható wiki-motorok tárháza elég gazdag, a legismertebbek a Wikispaces.com Wetpaintcentral.com vagy a Pbworks.com.
A Wikispaces.com egyszerűen kezelhető, egyszerűen szerkeszthető, nem igényel magas szintű informatikai képzettséget. Sok olyan lehetőséggel, opcióval rendelkezik, mint például videó és audiomegosztás, valamint a beépülő alkalmazások, widgetek használata.
11. ábra: Példa felhasználásra: http://greetingsfromtheworld.wikispaces.com/
A wiki rendszerek oktatási felhasználása
A wiki rendszereknél alkalmazható munkaformák sokrétűek, hiszen jól alkalmazható a kollaboratív csoportmunka, valamint az egyéni és páros munka és a projektmódszer is, a tartalmak előállításánál, szerkesztésénél és azok ellenőrzésénél.
Egyéni és páros munka wiki rendszer használatával
A wiki rendszerek lehetőséget adhatnak egyéni munkának, bár elsősorban a párban folyó tanulás kerül előtérbe, hiszen ennek során együtt szerkeszthetik és állíthatják elő a tartalmakat. Az egyéni munka során a wiki rendszerek adta lehetőségek során kihasználatlanok maradnak, erre alkalmasabbnak látszik a személyes vagy szakmai internetes napló, a blog.
A házi feladatokat, egyéni kutató jellegű munkák beszámolóit megoszthatja az osztály egy közös wiki oldalon, és a pedagógus, illetve a „kutatócsoport” tagjai tudják a későbbiekben ezt szakmailag véleményezni.
Párban folyó tanulás
A párban folyó tanulás során a tanulók közösen szerkeszthetik a tartalmat, és van lehetőségük az elkészült szócikkeket véleményezni, adott esetben korrektúrázni. Az egymás munkájának értékelése, a kollektív tudat, és a közösség kritikai hozzáállása pozitívan befolyásolhatja az elkészült produktumokat, A párok könnyedén láthatják (page history, oldal története) a társuk által eszközölt változtatásokat
Csoportmunka
A páros munkához hasonlóan a csoport gyorsan képes közösen tartalmat létrehozni, szerkeszteni
Hozzászólások útján vitázhatnak a résztvevők
A csoport tagjai könnyen korrigálhatnak rossz megoldásokat
A wiki rendszerben a destruktív tevékenységek egyszerűen és gyorsan eltüntethetőek, visszaállítható a lap tartalma egy korábbi állapotba
Projektmódszer
A páros és csoportmunkában részletezett elvek működnek a projektmódszer során is
A módszereket színesítik, hogy a wiki rendszerek alkalmasak, multimédiás tartalmak megosztására, illetve azok többszöri (moduláris) felhasználására.
A wiki rendszerekben beilleszthetőek más alkalmazásokban történt munkák eredménye (poszterek, videók (youtube), hangok, dokumentumok (MsOffice), stb.)
Értékelés wiki rendszerekben.
A wiki rendszerek során lehetőség van a diákok munkájának folyamatos figyelemmel követésére, hiszen a diákok által létrehozott oldalakon lehet kommenteket, megjegyzéseket fűzni, amelyeket a csoport tagjai is láthatják. Minden tanuló láthatja a tanár által a többieknek adott fejlesztő jellegű tanácsokat, értékeléseket.
Online aktivizálási formák, konstruktív feladatok
Nézze meg az ismertetett szolgáltatásokat és válassza ki érdeklődési körének megfelelőt. Keressen egy olyan kurzust, amely Önt érdekli, és elemezze annak lehetőségeit. Lehetőség szerint készítsen egy blogbejegyzést a „Online közösségi felületek pedagógiai használata” témában.
Összefoglaló kérdések
- Milyen funkciói lehetnek az online közösségi médiának a pedagógiai folyamatban?
- Készítsen egy SWOT-analízist a szolgáltatásokról!