A digitális értékelő környezetben a tudásszint-mérés egyik legelterjedtebb és dinamikusan fejlődő eszköze a teszt.
Az online tesztek kidolgozása, alkalmazása több évtizede kezdődött a kutatók által a makro folyamatok területén (országok iskolarendszerének összehasonlító vizsgálata: TIMSS, PISA stb.). Az elmúlt években a kutatások eredményeként az alkalmazott online tesztelés a makroszint felé fordult. A pedagógiai értékeléssel kapcsolatos szemléletváltozás megkezdődött (tanulói önértékelés, elméleti modellek keresése, stb). A tesztfeladatok során a teljesítmény eredményességét a tanulók felkészültsége mellett befolyásolja a motiváltságuk, a kapott feladat kontextusa.
A Web, mint az online tesztek platformja, új kihívást jelent a tanítási-tanulási folyamat egészében és forradalmi változásokat eredményezett. Alkalmazása a közelmúltban az oktatás hatékony eszközévé vált, mint pl. a Web alapú vetélkedők, tantermi aktivitás tesztelése, tudásszintmérés, stb. A Web helyek kész teszteket kínálnak a tanároknak, akik azt saját arculatukra formálhatják. A tanulók az internet felületét könnyedén kezelik.
A Web felületek tesztoldalai az esetek többségében jelszóval védettek. A tanár által meghatározható, hogy az eredményt láthatja-e a diák a a válaszadás követően. Az online tesztekben a leggyakrabban alkalmazott kérdéstípusok a feleletválasztásos (multiple-choice), igaz-hamis (true-false), kitöltős (fill-in-the-blank) és a kérdésekre adott rövid válasz (short answer questions). Létezhetnek olyan online tesztek, amelyek esszé típusú kérdéseket is tartalmaznak, melyekre adott válasz kiértékelése később történik.
Az online tesz által kapott tanulmányi teljesítmény mérése mellett, az elektronikus értékelési kibertérben még számtalan paraméter eredményeit kaphatjuk. Az önértékelés során a tudás folyamatos ellenőrzésére, a tanulási stílusok, módszerek hatékonyságvizsgálata során, attitűdvizsgálat, szociometriai felmérések stb.
A tudásszintmérő teszt tartalmi strukturáltságában, a fogalomháló nyújt segítséget, mely hangsúlyozott fokozatosság elvét érvényesítve rámutat a fő kapcsolódási pontokra. A fogalmi háló kapcsolódási pontjai alapján az ismeretek logikai sorrendje, valamint a számonkérés, a mérési értékelési folyamat feladatsorai, a tanítási-tanulási folyamat tervszerű felépítésének bázisát képezi.
A tananyag elemzése során a tananyag logikai struktúrájának feltárásával, majd az ismeretanyag szelektálását célzó funkcionális elemzést követően súlyozással kell megítélni a tananyagrész fontosságát. Három kiemelt szinten, ráismerés, reprodukálás és alkalmazás, praktikus feladatok összeállítására ad tanácsot Orosz Sándor5,6. A feladatok összeállításánál ügyelni kell, hogy a feladatelemek azonosíthatók és azonosan értékelhetők legyenek, valamint a pontszámokat a súlyozás figyelembe vételével kell megállapítani7. Érvényesüljön a tartalom és a feladatok szintjeinek összhangja!
A szoftverek egyre gazdagabb lehetőséget nyújtanak és így a tesztek újabb változatai jelennek meg, az egyszerű megoldástól az individualizált lehetőségig.8
5 Orosz Sándor: A tananyag elemzése. Veszprém: OOK, 1977, pp.69–102.
6 Orosz Sándor: pedagógiai mérések. Budapest: Korona Kiadó, 1993, pp.45–77.
7 Báthory Zoltán: feladatlapok szerkesztése, adatok értékelése. Veszprém: OOK, 1976, pp.59–68; 79–123.
8 Csapó Benő, Molnár Gyöngyvér, Pap-Szigeti Róbert és R. Tóth Krisztina: A mérés értékelés új tendenciái: a papíralapú tesztelés összehasonlító vizsgálatai általános iskolás, illetve főiskolás diákok körében. In: Kozma Tamás és Perjés István (szerk.): Új kutatások a neveléstudományokban 2008. Hatékony tudomány, pedagógiai kultúra, sikeres iskola. MTA Pedagógiai Bizottsága, Budapest. 99-108.