2. 1. Célkitűzések és kompetenciák

Az 1440-es évek közepén egy német patrícius családból származó ezermester , bizonyos Johannes Gutenberg Mainzban létrehozta az első nyomdát, és  kinyomtatta a Weltgericht című verset.  Nem tudhatjuk, hogy Ő és kortársai mennyire voltak tudatában-e technikai újítás az emberi kultúrára gyakorolt hatásával, a 21. század elejéről visszatekintve azonban nincsenek kétségeink afelől, hogy Gutenberg munkássága forradalmasította az emberi kommunikációt.

Miközben a könyvnyomtatás jelentőségével mindannyian tisztában vagyunk, Gutenberg nevét pedig minden művelt ember ismeri méltatlanul feledkezünk meg egy nagyszerű kortársunkról, aki még talán Gutenbergnél is nagyobb csodával ajándékozta meg az emberiséget. A 15. századi nyomdász munkássága nyomán lehetővé vált, hogy az ismeretek, a tudás széles tömegekhez jussanak el, de a nyomtatás költséges volta miatt továbbra is korlátozta a publikálás, az ismeretek megosztásának lehetőségét.

Az 1991-ben útjára indult World Wide Web azonban nem csak a villámgyors, tér- és időbeni pozíciótól független informálódás, hanem a korlátoktól mentes közlés, a gondolatok megosztása, az informálás szabadságát is elhozta. Sir Timothy Berners Lee, a CERN egykori munkatársa, a Web megalkotója, a Londoni Olimpiai Játékok megnyitóján e szavakkal foglalta egyetlen mondatba a Web alapfilozófiáját: "This is for everyone"...

Akármilyen a bőröd színe, akármilyen korú vagy, akár gyalog, akár autóval, akár kerekesszékben járod az utadat, Web a tiéd!

1. ábra: Timb Berner Lee a Londoni Olimpiai Játékok megnyitóján

Nagyszerű, nemes, megható gondolatok, még akkor is, ha a Web csak közel egy évtizeddel a feltalálása után jutott arra a szintre, hogy használatával az emberek széles tömege már nem csupán információ befogadóvá, hanem tudását, elképzeléseit, véleményét szabadon megosztó világpolgárrá válhatott. Hozzávetőleg ekkor jelentek meg ugyanis azok a Web alapú információs rendszerek, amelyek akár hétköznapi informatikai kompetenciák meglépte esetén is lehetővé teszik, hogy a felhasználók saját, rugalmasan alakítható, könnyen adminisztrálható, tetszetős fölépítésű, dinamikus an változó tartalmú webhelyeket alakítsanak ki és tegyenek az Interneten elérhetővé.

Tananyagunk most következő leckéje ezeknek a webes alkalmazásoknak, az úgynevezett webtartalom kezelő rendszereknek (WCMS=Web Content Management System) a bemutatására vállalkozik. A lecke tananyagának elolvasása után, Ön ismerni fogja a tartalomkezelő rendszerek legfontosabb jellemzőit és típusait, a hétköznapi gyakorlatban leginkább elterjedt nyitott forráskódú WCMS-ek szolgáltatásait. Ezen túl betekintést nyer a tartalommenedzsment rendszerek egy másik kategóriája, az oktatási tartalmak kezelésére kialakított LMS-ek (Learning Managemant System) egyik legnépszerűbb képviselője, a Moodle (Modular Object-Oriented Dynamic Learning Environment), azaz a moduláris objektum-orientált dinamikus tanulási környezet szolgáltatásaiba is.