4.2.3 E-, és m-learning, tudásbázis, digitális tankönyvtár

Az online tananyagok struktúrája szaktudományos, ill. oktatástechnológiai, didaktikai, szakmetodikai, tanuláselméleti elvek szerint szerveződik. Tartalmát tantervi, pedagógiai rendszer kritériumok határozzák meg. A számítógép és a számítógépes oktatóprogramok oktatási célú használatának számos módszerét ismerjük. Korábban a programozott tanítást megvalósító eszközrendszernek tekintettük, azonban az Internet és a multimédia új lehetőségekhez vezettek. A hagyományos alkalmazási lehetőségek a következők:

• Számítógépes tanító és ellenőrző programok, központilag vagy házilag megírt egy-egy tanítási téma individuális feldolgozását, számonkérését számítógép segítségével biztosító oktatási anyag. Mivel a tanuláshoz és tanulásirányításhoz szükséges teljes információt tartalmazza, a tanárt didaktikai részfeladatokban, képes helyettesíteni. Az oktatóprogramhoz szükség szerint kapcsolódhat más információs forrás is, pl. kísérleti eszközök, amelyek használatát szintén a számítógép irányítja a program szerint. A programok lehetnek lineárisak és elágazásosak.
• Szimulációs és demonstrációs programok, egy-egy jelenség, folyamat, logikai és strukturális összefüggés stb., amely algoritmizálható és matematikai módszerekkel megfogalmazható, alkalmas számítógépi bemutatásra.

10. ábra: Interaktív kísérletek http://sulifizika.elte.hu/html/sub_tuzijatek.html

• Játékprogramok, bár nem kapcsolódnak szorosan a tanórai tanítási tevékenységhez, hatásuk, népszerűségük következtében nem hanyagolhatók el. Sokféleségük miatt a tanulóifjúság valamennyi korosztályát érintik. Számos játék a jó reflexeken és megfigyelőképességen túl a tanulók kreativitását is fejleszti, miközben ismereteik is jelentősen gyarapodnak.
• Számítógép felhasználása egyéni feladatok megoldására. A tanítási munka során célszerű olyan feladatokat is kitűzni, amelyeket a tanulók önállóan, esetleg otthon oldanak meg (pl. hosszabb számolások a matematika, geometria köréből, adatgyűjtés és feldolgozás különböző témakörökhöz kapcsolódóan stb.) Könnyű belátni, hogy ilyen munkát csak megfelelő szintű gépismeret birtokában lehet végezni. Első lépésként tehát a géppel történő kommunikáció szabályait kell megtanítani a tanulóknak, és csak ezt követően célszerű önálló feladatokat adni.

Az e-learning - nevéből adódóan – elektronikus eszközök és digitális tananyagok segítségével történő tanulást jelent. Gyakorlatilag az elektronikus eszközökkel és szolgáltatásokkal támogatott tanítási-tanulási formát jelenti, mely az utóbbi időszakban egyre inkább elterjed és kihat az oktatás minden területére. Az e-learning fogalmát sokan és sokféleképpen értelmezik. Gyakorlatilag ebbe a kategóriába tartoznak mindazon oktatási, képzési, tanulási módszerek, folyamatok és eljárások, amelyek az új ismeretek átadása és elsajátítása során elektronikus alapú eszköz és szolgáltatásrendszert alkalmaznak. Tágabb értelemben tehát az e-learning eszköztárába tartoznak mindazon elektronikus rendszerek, melyek használata alkalmazható a tanítási-tanulási folyamat támogatására.

Az elektronikus tanulás folyamatainak támogatása ugyanakkor a számítástechnikai eszközök, illetve a hálózatok, az Internet kialakulásával és folyamatos elterjedésével alakulhatott ki és terjedhetett el széles körben. A számítástechnikai eszközökkel támogatott oktatás statikus formája az a helyzet, melyben az oktatóanyag valamilyen digitális adathordozón (pl. CD, DVD stb.), vagy hálózaton jut el a tanulókhoz, melynek lejátszásához, illetve a tananyag elsajátításához a hallgató számítógépet használ. Az e-learningnek ezt a formáját a szakirodalom CBT-nek (Computer Based Training) hívja. Ebben az esetben a tananyag oktatója és a tanuló között semmilyen kapcsolat nincs, és menedzselt, tervezett, szervezett és kontrollált oktatásról csak a programozott tanítás értelmében beszélhetünk. CBT-t tekintjük az e-learning korai formájának, mely azonban mind a mai napig alkalmazható és elérhető. Természetesen a közoktatás gyakorlatában éppen ennek van létjogosultsága a tanítás-tanulás egyes individualizált szakaszaiban.

11. ábra: Az e-learning rendszer

A számítógépes hálózatok fejlődése azonban megteremtette annak lehetőségét, hogy az elektronikus tanulás szervezett formában, valódi képzésmenedzsmenttel támogatva kerüljön felhasználásra. Ezt a szakirodalom „Online learning”-nek, vagy WBT-nek (Web Based Learning) nevezi. Jelentősége a szakképzésben és a felsőoktatásban kiemelkedő.

12. ábra: Az e-learning rendszer fejlődése

Az e-learning lehet szinkron, vagy aszinkron. Ennek a felosztásnak az alapja a tanár és a tanuló időbeni és térbeli kapcsolata. Szinkron módszernek tekintjük mindazon oktatási formákat és tevékenységeket, melyek során a tanár és a tanuló egy időben, de egymástól térben elkülönülve oktat, illetve tanul. Ilyen például az ún. „virtuális osztályterem”, amely nagyon sokban hasonlít a jelenléti oktatáshoz, ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy az oktató és a tanuló között akár nagy térbeli távolságot áthidaljon. Ezzel szemben az aszinkron módszer alkalmazása a tanár és a tanuló időbeni és térbeli teljes elkülönülését feltételezi, tehát a tanár elkészíti a tananyagot, azt a tanuló annak a szerveren történő elhelyezése után saját ütemezésében sajátítja el.

Egy másik felosztás alapja a tanulóknak a tanulási folyamatban történő részvételének jellege, mely szerint megkülönböztetünk egyéni, saját ütemben történő tanulást („self-paced learning”) és ún. kooperatív tanulási módot („collaborative learning”). Ez utóbbi feltételezi a tanulók egymással való kapcsolatát, és a fentebb említett módon tovább bontható aszinkron (pl. fórum, stb.) és szinkron (pl. virtuális osztályterem, alkalmazás-megosztás) módokra.

13. ábra: Az e-learning alapfogalmai

Az elektronikus alapú oktatás alkalmazásának legfontosabb előnyei a következők:

• Csökkennek az oktatáshoz, képzéshez kapcsolódó járulékos (pl. utazás, szállás stb.) és adminisztrációs költségek.
• A hatékony képzési módszer (egyéni tanulási utak és módszer, testre szabott tudásátadás, egyénre szabott tananyagok).
• Globális a hozzáférés a tudáshoz (a szükséges tudás a kívánt időben a megfelelő embernek, az adott cél szükségletei szerint).
• Az oktatási tartalom folyamatosan bővíthető és könnyen, folyamatosan megújítható. A tanulási folyamat nyomon követhető, és a megszerzett tudás számonkérhető.
• A tanulás bárhol és bármikor saját ütemben folytatható. Az elektronikus oktatás, és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások a tanulási kultúrába beépülnek, és motivációs tényezőként hatnak.

A közoktatás és a szakképzés, a felsőoktatás és a továbbképzés lényegében más-más technológiákra épít. Hogy az e-learning, ill. az
m-learning mikor, milyen mértékben egészítheti ki, illetve helyettesítheti a hagyományos oktatási formákat, ma még kutatás tárgyát képezi. Szerepe a tanuló életkorának előrehaladásával egyre jelentősebbé válhat²⁵, korai alkalmazása viszont, meglévő gondjainkat is szaporíthatja.

14. ábra: Az e-, és m-tanulás létjogosultsága (Komenczi, 2007)

Az MTA Filozófiai Kutatóintézete, a Westel Mobil Távközlési Rt.-vel együtt működve, interdiszciplináris kutatást szervezett a "Huszonegyedik század kommunikációja" átfogó címmel²⁶. A kutatás 2002 őszétől egyre hangsúlyosabban az „m-learning”, vagyis a mobil kommunikációs technológiákat felhasználó tanulás, művelődés problémakörére irányult. „Az m-learning olyan tanulás, amelyet a személyek közötti mobil kommunikációfolyamata gerjeszt. Jellegzetesen helyfüggő-helyzetfüggő tudás megszerzését célozza, olyan tudásét, amely megoldást kínál az itt és most adódó problémákra – miközben az elmélyülni kívánó tájékozódás számára is jelzi a továbblépés útjait. A mobil kommunikáció nem más, mint a mindennapi beszélgetés térbeli korlátok alól felszabadult formája; s amiképp a mindennapi beszélgetés, ugyanúgy az m-learning is közömbös a diszciplináris határokkal szemben. A helyzetfüggő tudás – a tudás, amelyre az m-learning irányul – természeténél fogva meghaladja a diszciplináris tagozódást; rendező elveit gyakorlati feladatokból meríti; tartalmai minden érzékhez szólnak; elemei között a kapcsokat nemcsak szövegek, de jelesül diagramok, képek és térképek is alkotják.”

Az itt definiált „m-learning” értelmezés figyelemre méltó, bár az iskolai oktatás jelenlegi keretei nem nélkülözhetik a diszciplinaritást, és mindig is nagy jelentőséget tulajdonítottak a vizualizációnak.

Már a gyakorlatban is tapasztalható, hogy harmadik generációs (3G) mobil szolgáltatások tanulási segédeszközként is jól felhasználhatók. Olyan új tevékenység jött létre, amelynek során a felhasználók valamilyen mobil eszköz, mobiltelefon, PDA, segítségével jutnak ismeretekhez. Általában ezt nevezzük mobil tanulásnak. A mobil tanulás kibővíti az elektronikus tanulás fogalmát azáltal, hogy egy új csatornát nyújt a felhasználóknak a mobil eszközök bevonásával. A mobil tanulás lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy bárhol és bármikor hozzáférjenek a tananyagokhoz. A 2G telefonon internetezőnek például a bejövő hanghívás felvételéhez meg kellett szakítania az Internet-kapcsolatot, majd a beszélgetés végeztével újra fel kellett építenie azt. A mobil tanulás elterjedésének kezdetén jár, de az, hogy a 3G esetében a beszélgetés, az Internet és az e-mail egyszerre futhat egyazon készüléken, úgy, hogy az egyik szolgáltatás nem zavarja a másikat, szép perspektíva.

A legtöbb új műszaki fejlesztés tovább segíti a mobil tanulás bevezethetőségét, illetve az ehhez kifejleszthető tananyag összetettségének is egyre kevésbé szab határt. Mindezzel a mobil tanulás csaknem azonos szolgáltatást képes majd nyújtani, mint ma az internetes tanulás, az e-learning keretrendszerek és kurzusok, úgy azonban, hogy a tanulónak nem kell magánál tartania asztali vagy hordozható számítógépét²⁷. Az m-learning fő jellemzője a „ubiquitousness”, vagyis a technikai „mindenütt jelenlévőség”.

15. ábra: A technikai „mindenütt jelenlévőség"

Mindemellett sok olyan szempont van, amelyet a mobil tanulás kapcsán még nem vizsgáltak. A korábbi tanulmányok főként technikai oldalról tárták fel a mobil tanulást. Kevés olyan elemzés készült, amely a felhasználó tapasztalatai szempontjából vizsgálta volna azt, de erre is van példa²⁸. A szerzők egy technológia-elfogadási modell alapján megvizsgálták a mobil tanulás esélyeit: „A vizsgálat eredményei alapján több fontos következtetés is megfogalmazható: először is az, hogy a tapasztalati hasznosság és a tapasztalati egyszerű használat a kulcstényezője annak, ahogyan a felhasználók a mobil tanuláshoz hozzáállnak. Másodszor, a mobil tanulás egyéni elfogadásában fontos szerepe van a tapasztalati mobilitási értéknek. Harmadszor, azok, akik kellemesnek találták a mobil tanulási technológiát, ugyanakkor könnyen használhatónak is találták, és általában pozitív volt a hozzáállásuk a mobil tanuláshoz. Így a mobil tanulási környezet kialakításánál fontos, hogy a felhasználók hasznosnak érezzék azt, egyszerűen és élvezettel tudják használni, függetlenül attól, hogy hol vannak éppen. Ez utóbbi, a helytől és időtől független elérés a legnagyobb értéke a mobil technológiáknak.” Mindennek a jelentősége az, hogy a hasznosság érzetének egyértelmű megteremtése forrás minőségének a függvénye, amely részben tartalom-ipar és a mobil tanulást támogató oktatási-kulturális intézmények kompetenciája.

Ahhoz, hogy az m-tanulás szerves részévé váljon a gyakorlatnak, a pedagógiai technológia és az oktatástervezés által gyakran hangoztatott rendszerszemlélet érvényesítése elengedhetetlen. Egy technikai innováció birtokba vételének stratégiája legalább olyan fontos, mint az innováció tárgya maga. A 227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M dokumentum²⁹ szerint, a mobil tanulásnak az európai oktatásba történő bevezetési programja négyszintű:

1. A mobil eszközök használata az oktatási adminisztrációban;
2. A mobil tanulás alkalmazása a tanulmányok segítésére;
3. A mobil tanulás alkalmazása a tanulmányi modulokban;
4. Alkalmazása a hely- és kontextus érzékeny oktatás-képzésben.

A mobil tanulás első szintjeként a mobileszközök oktatási adminisztrációban történő alkalmazása javasolt. Ez jelenleg nem feltétlenül személyesített.  Az ilyen jellegű használatra adott példák a közép- és főiskolai adminisztrációból származnak. A mobil eszközök a távoktatásban, az e-learning rendszerekben is jól használhatók. Ma minden, felsőoktatásba és továbbképzésbe felvett diáknak gyakran van szüksége az oktatási intézménytől különböző információkra, például az órarendváltozásokról, leadási határidőkről, oktatói visszajelzésekről vagy egyéb sürgős adminisztratív részletekről. Hasonlóan: ma minden felsőoktatási és továbbképzési intézménynek gyakran van szüksége különböző információk kommunikálására a diákok felé, például az órarendváltozásokról, leadási határidőkről, oktatói visszajelzésekről vagy egyéb sürgős adminisztratív részletekről. „Csaknem minden diák magával hordoz egy olyan, kifinomult kommunikációs eszközt, melyet az élet gyakorlatilag minden területén használ is, az oktatási-képzési programjuk keretein belül történő használat azonban mégis gyakran kimarad. Ha egy előadás vagy hasonló tevékenység elmarad, és ezt rövid időn belül kommunikálni kell, akkor az egyetem vagy főiskola az érintett diákokat postán vagy e-mailben keresheti meg. Ezek nem mindig hatékony kommunikációs módszerek, így sok diák az értesítés ellenére is megjelenik az elmaradt előadás időpontjában, ami kényelmetlenséget okoz, és az intézmény adminisztrációjának kritikájához vezethet. Ha viszont egy előadás vagy hasonló tevékenység elmaradását, amennyiben ezt rövid időn belül kommunikálni kell, az egyetem vagy főiskola az érintett diákokkal SMS-ben közli, akkor minden diák megkapja az üzenetet, senki se megy el a meg nem tartott előadásra, a kényelmetlenség kizárhatóm és az intézmény adminisztrációját nem éri kritika emiatt. Az SMS ily módon a teljes hallgatói csoportnak elküldhető.”

16. ábra: Adminisztratív támogatás

Második szinten, ha az iskola, főiskola vagy egyetem már bevezette a mobil eszközök használatát az adminisztrációban, akkor a következő lépés a mobil tanulás oktatási célú alkalmazása lehet. Elsőként a tanulmányok segítése lehet megvalósítható. Ez tipikusan négy-öt képtelefonos kommunikációs alkalmat jelenthet az intézmény felől a diák felé, melyek során átvehető a tanfolyam összefoglalása, segítség adható a nehéz feladatokban, támogatás nyújtható a tanfolyam korábban a diák számára nehézséget jelentő részeiben, értesítés küldhető a feliratkozási és a leadási határidőkről, konzultáció adható, illetve próbatesztek végezhetők. Mindez tanulási és adminisztratív támogatásként SMS, MMS, WAP és EPSS útján, és az Internet segítségével történhet.

A harmadik szint a mobil tanulás alkalmazása a tanulmányi modulokban, vagyis tantárgy/kurzus szinten. Ha az intézmény már megvalósította az öt-hat videotelefonos segítségnyújtást a mobil készülékeken, fontolóra lehet venni a teljes tanulmányi modulok szolgáltatását mobil eszközökön, vagy Podcast-adással. A cél, hogy a mobil tanulás megjelenjen a fővonalbeli oktatás-képzésben, és az intézményen belül ne számítson többé külön projektnek. A fővonali oktatásban való megjelenéshez négy feltétel szükséges: akkreditáció, tanterv, felmérés és díjfizetés. Ennek kimunkálása, néhány intézményt leszámítva, a jövő feladata.

17. ábra: Tanulmányi támogatás

A dokumentum pozitív példaként hozza Corvinus Egyetemet, amely már sikeresen kidolgozta az integrált mobil tanulási modelljét és rendszerét.

A 4. szint a tananyag helyalapú és kontextusérzékeny elemeinek létrehozása lehet. „Ezen a területen a mobil tanulás kiemelkedőt képes nyújtani, és a mobiltelefónia kiválóan alkalmazható a célra. A helyalapú és kontextusérzékeny tananyag biztosítása olyan jellemző, ahol a mobil tanulás jobban teljesít, mint a kontakt oktatás, a távoktatás vagy az e-tanulás... A tipikus mobil eszköz profilja gyorsan változik az idővel. A Windows Mobile és Symbian operációs rendszereket futtató eszközök sok szempontból a hordozható és asztali számítógépekéhez hasonló funkciókat kínálnak, és ma már ezek a készülékek szélessávon képesek elérni az Internetet. Ennek eredményeképpen immár lehetséges a mobil tanulás hallgatóságának médiaanyagokban gazdag, együttműködő, mindig rendelkezésre álló tartalmat biztosítani. A bevált technológiák, például a GPS és a SCORM, valamint az újabb fejlesztések, például az RFID (rádiófrekvenciás azonosítás) és a Mobile Positioning segítségével mind kontextusérzékeny, mind helyalapú képzési anyagok kifejleszthetők. Kontextusérzékeny oktatás-képzésnek az tekintendő, melynél a tananyag közvetlenül ahhoz a képzési szituációhoz kapcsolódik, amelyben a tanulók elhelyezkednek. Helyalapú oktatás-képzésnek az tekintendő, melynél a tananyag közvetlenül ahhoz a fizikai helyhez kapcsolódik, amelyen a tanulók elhelyezkednek.”

A mobil eszközök csaknem mindenütt használhatók, ezért tökéletes alapját képezhetik a szituációs tanulási tevékenységnek is, ahol a valós környezet stimulust, aktivitást biztosít a tanuláshoz. A szituációs tanulási tevékenységre példa lehet a művészeti alkotások közvetlenül a galériában történő tanulmányozása, vagy bármely múzeumi tárgy kapcsolódó információs anyagának, tudományos hátterének azonnali lehívása. Ilyenkor a tanuló információkat kaphat arról a műalkotásról, ami előtt éppen áll. A hallgató helyét a mobilhálózat határozhatná meg. A kézi eszközök olyan nyilvános helyeken és helyzetekben is használhatók, ahol a nagyobb készülékek alkalmazása nehézkes. A kisméretű eszközök, például az automatikus túrakalauz, az iPod, illetve a mobiltelefon a mobiltechnológia nyilvánvaló felhasználási területei, ugyanakkor azonos környezetben egy laptop használata kevésbé praktikus.