5.2.1 Az elektronikus-digitális könyvtár

Számos tanulmányban a digitális könyvtár szinonimájaként jelenik meg a virtuális és az elektronikus könyvtár is. A digitális és az elektronikus könyvtár valóban szinonimaként kezelhető; alapvetően a számítógépek könyvtári alkalmazásának egészét jelenti. A számítástechnika alkalmazásán van tehát a hangsúly, ezért az a megállapítás is elfogadható, hogy a digitális könyvtár az elektronikus könyvtáron keresztül érhető el, annak részét képezi.

A dokumentumokat elektronikus formában tárolják, nem papíron vagy egyéb, pl. optikai információhordozón. Az elektronikus könyvtárban, a digitalizált statikus dokumentumokat, ill. filmeket, animációkat, videókat, hangfelvételeket, elektronikus, vagy egyéb, géppel olvasható formában tárolják, s így is „olvassák”. A statikus (szövegek, fotó és grafikus ábrázolások) elektronikus, digitális dokumentumokról papírmásolat, nyomtatás készülhet, az egyebekről csak ekvivalens, digitális kópia. A médiatárakban korábban gyűjtött audiovizuális, optikai, vagy mágneses információhordozók digitalizálása jelenleg is folyik. A digitális könyvtár tehát nem korlátozódik a dokumentumok szurrogátumaira, hanem a nyomtatásban nem reprezentálható és terjeszthető dokumentumokra, médiumokra is kiterjed. A dokumentum kifejezés így, bármilyen multimédia-állományra érvényes. Az elektronikus könyvtár a hagyományos könyvtárhoz hasonlóan, hozzáférés szempontjából lehet szabadon hozzáférhető, vagy regisztrációhoz, esetleg előfizetéshez kötött szolgáltatás.

Célszerűnek látszik a gyakorlati programok felől is közelíteni. Az előremutató ajánlások megfogalmazása miatt, méltán sokat hivatkozott IFLA, 2002. május 1-jén közzé tette az IFLA Internet Manifesto⁸ c. dokumentumát. Az UNESCO 2006. december 1-i határozata értelmében, a Kongresszusi Könyvtár, az IFLA és egy sor nemzeti könyvtár működött együtt a digitális világkönyvtárra vonatkozó tervek kidolgozásán, amelynek számos eredményét már élvezhetjük.

4. ábra: Az Európai Digitális Könyvtár magyar oldala http://www.europeana.eu/portal/

Az Európai Digitális Könyvtár (EDK, másként Europeana) az Európai Unió multimédiás elektronikus könyvtára, 2008-ban kezdte meg működését. Az Európai Digitális Könyvtár projektjét 2005-ben indította útnak az Európai Bizottság az Európa Könyvtár továbbfejlesztéseként. Célja az volt, hogy közös felületet nyújtson a tagállamokban digitalizált dokumentumok eléréséhez, így nem kell az összes gyűjteményt, külön átkutatni, ha keresünk egy témában. Megvalósítása szoros együttműködésben zajlott az EU-s nemzeti könyvtárakkal, az uniós tagállamok más kulturális intézményeivel, valamint támogatta az Európai Parlament is. Az Európai Digitális Könyvtár létrehozásával kapcsolatos stratégiáját szeptember 30-án jelentette be az Európai Bizottság az „i2010: párbeszéd a digitális könyvtárakról” című közleményében.

Az Europeana üzemeltetője az Európai Digitális Könyvtár Alapítvány, amely a főbb európai könyvtáregyesületeket, archívumokat, múzeumokat, audiovizuális archívumokat és kulturális intézményeket fogja össze. 2008-as indulásakor az EU több mint ezer kulturális intézményéből és nemzeti könyvtárából származó több mint kétmillió könyvet, térképet, hangfelvételt, fényképet, archív dokumentumot, festményt és filmet érhetnek el az internetezők.

A legnagyobb hazai elektronikus könyvtár, az Országos Széchényi Könyvtár által gondozott Magyar Elektronikus Könyvtár. A MEK⁹ támogatására és további magyar elektronikus könyvtárak építésének ösztönzésére már 1999-ben megkezdődött a közhasznú egyesület szervezése, s az OSzK felvállalta, hogy otthont ad a MEK projektnek. 2001-ben már saját szerveren indult el egy új, fejlettebb és a nemzetközi szabványoknak is megfelelő könyvtári rendszer és kezelőfelület kialakítása, s ezzel párhuzamosan a Elektronikus Periodika Archívum építése. A MEK gyűjtőkörébe tartozik a klasszikus magyar irodalom, valamint a magyar nyelvű tudományos és tudománynépszerűsítő művek. A nem jogvédett irodalom digitalizálás, a kortárs irodalom pedig, önkéntes felajánlás útján kerül a könyvtárba. A könyvtárban menük és almenük alapján is tájékozódhatunk. A menüponton belül megtalálhatók a tudományágak, és a szűkebb szakterületek felsorolása.

5. ábra: Az OSZK  Magyar Elektronikus Könyvtár főoldala

A példákat tovább sorolhatnánk, kiemelkedő kezdeményezés pl., a magyar Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár (Tankönyvtár, KFDT) az Educatio Kht. 2005-ben elindított, jelenleg több ezer elektronikus tankönyvet, folyóiratokat, videókat tartalmazó ingyenes szolgáltatása.

6. ábra: A Digitális Tankönyvtár http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/virtualis-elektronikus/ch07.html

Tankönyvtár alapja az akkori Oktatási Minisztérium pályázatkezelő intézményei által 2004-ben és 2005-ben, a Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyvpályázat keretében támogatott könyvek elektronikus változatai. A jelenlegi, új honlap keresőjében tudományterületekre osztva lehet böngészni a cikkek, tanulmányok, oktatási segédanyagok között, így a látogatók érdeklődési területüknek megfelelően figyelemmel kísérhetik az adott témakörben létrejövő új, digitalizált tartalmakat. A tárgyszavak és a DC metaadatok segítségével könnyen megállapítható, hogy a keresési találatok közül melyik a legmegfelelőbb.

Az évek során rengeteg új eszköz jelent meg a számítástechnikában, amelyek a tanulást segítik, például az e-könyv olvasók, ezért a letölthető anyagok epub formátumban is elérhetőek. A magyar nyelvű szakfolyóiratok digitalizálásában újabb mérföldkövet jelent, hogy 2012 januárjában az elektronikus Információszolgáltatás konzorciumban részt vevő intézmények számára hozzáférhetővé vált az Arcanum Digitális Tudománytár, amely szintén az új Tankönyvtár portálon kapott helyet. Ez az adatbázis minden tudományterületet lefedő legfontosabb magyar szakmai folyóiratok és más fontos hazai periodikumok gyűjteménye, amelyek szövegterjedelme meghaladja az 1,6 millió oldalt.

7. ábra: Az EISz főoldala

A virtuális könyvtárak válfaja még, a tematikus digitális gyűjtemény, vagy forráskalauz, amely gyakran a tudástár, tudásbázis nevet viseli. Más megközelítésben, az adatbázis jól definiált, speciális esete, amely szolgáltatás egy definiált célközönségnek szól. A forrásadatbázisok elsődleges adat- vagy információforrások, amelyek önmagukban tartalmazzák a keresett információt. Fajtái: numerikus, szöveges-numerikus, teljes szövegű adatbázisok. A multimédiás adatbázisok a teljes szövegű körébe tartoznak, természetesen a „szöveg" fogalmát tágabban értelmezik. „Az adatbázisok nemcsak tartalmukat és visszakeresési lehetőségeiket tekintve sokfélék. Fontos megkülönböztetni a hálózaton keresztül elérhető online adatbázisokat, és a helyi adattárolóról elérhető offline adatbázisokat. Az online elérés előnye, hogy az adatbázisnak a legfrissebb adatokkal is feltöltött változatát használhatjuk. Az offline adatbázisok használata esetén viszont nem függünk a hálózat sebességétől, így azok gyakran bonyolultabb, részletesebb, erőforrás-igényesebb kereséseket is lehetővé tesznek.”¹⁰

A szolgáltatás egy definiált célközönségnek szól, és feltételezi a megfelelő, hiteles, tudományos-szakmai intézményi hátteret és személyzetet, amely kiválasztja, strukturálja, intellektuális hozzáférésre felkínálja, interpretálja, terjeszti mindezen gyűjteményeket, melyeknek integritását megőrzi, és hozzáférhetőségét folyamatosan biztosítja. Közismert a Sulinet Digitális Tudásbázis, az Arcanum Digitális Tudástár, de számos más szakmai portálon is megjelennek speciális állományok, pl. a Magyar Csillagászati Egyesület által kialakított és fenntartott Csillagászati Tudásbázis honlap célja az általános csillagászati ismeretek bemutatása. Tartalmának gerincét egy tematikus enciklopédia, tanórákon használható, letölthető digitalizált oktatási anyagok, valamint egy részletes csillagászati kislexikon alkotja.

A nemzeti és nemzetközi szolgáltatások fejlesztése a digitális könyvtárakkal kapcsolatos terminológiai kérdések tisztázását is elősegítette. A virtuális könyvtár alapvetően a digitális könyvtárakra épül, de tágabb fogalom. A dokumentumok csak virtuálisan vannak jelen, a szolgáltató nem rendelkezik a dokumentummal csak a hozzáférést biztosítja. Itt a szolgáltató az interneten különböző helyeken található dokumentumok tematikus listáját szolgáltatja. Koltay Tibor¹¹ szerint: „Virtuális könyvtárnak olyan azonosítók rendezett gyűjteményét célszerű nevezni, amelyek másutt tárolt és hálózaton elérhető dokumentumokat jelölnek és tesznek elérhetővé. A virtuális könyvtárak fontos válfaját jelentik a lelkes szakemberek által összeállított forráskalauzok. Ezek neve angolul Virtual Library, Subject Based Information Gateway, vagy egyszerűen Directory. A forráskalauz elnevezéshez legközelebb a Subject Guide szókapcsolat áll. Ezeknek fontos jellemzője, hogy a meglevő forrásokból valamilyen meghatározott szakmai szempontok szerint válogatnak, még ha ezeket  a szempontokat nem is mindig közlik.”

Az országos és a felsőoktatási könyvtárak is számos új, általános elektronikus szolgáltatást vezettek be. A szakirodalmi információszolgáltatás a 2000-es évektől egyre gyakrabban a tanulmányok teljes szövegét is közli, ezért elektronikus könyvtárnak is tekinthetők. A már említett EISz és az EBSCO előfizetéses adatbázisok, ezért szolgáltatásai csak könyvtárakban érhetők el. Az Országos Széchényi Könyvtár¹² jelentős digitalizált könyvállománnyal és ezek katalógusával is rendelkezik. A Nemzeti Könyvtár széles körű szakmai tevékenységet folytat, például a képzés és konzultáció, bibliográfiai szolgáltatás, könyvtárközi kölcsönzés, kiállítások, rendezvények terén. Fontos szerepet játszik az elektronikus könyvtári szolgáltatások szervezésében, részt vesz a hazai és nemzetközi projektekben, például. Az Európa Könyvtár, az E-könyvek igény szerint; szervezi és üzemelteti a MATARKA-cikkmásolat-küldő szolgáltatást, valamint a Magyar Könyvtárak Internetes Tájékoztató Szolgáltatását, a LibInfo konzorciumot. Ezen felül, könyvtári információs rendszereket épít és szolgáltat: Magyar Elektronikus Könyvtár, a Magyar Országos Közös Katalógus, valamint a Régi katalógusok és bibliográfiák és a Magyar Országos Közös Katalógus - Régi Nyomtatványok Tagozat. 

Az „eBooks on Demand = E-könyvek igény szerint” rendszerben szolgáltató könyvtárak listáját az EoD hivatalos portálján érhetjük el. Ha egy könyv nem hozzáférhető az open access repozitóriumok valamelyikében, akkor az ehhez a rendszerhez csatlakozott könyvtáraktól elektronikus változatban megrendelhető, esetleg meghatározott időre kikölcsönözhető.

9: A Magyar Elektronikus Könyvtár története
http://mek.oszk.hu/html/tortenet.html

13: Online könyvtári, szakirodalmi szolgáltatások        
http://www.bdf.hu/konyvtar/informaciokereses/link.htm