5.2.4 Az internetes információ megbízhatósága, hitelessége

A médiaműveltség, a digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak, az információs és kommunikációs technológia, és az IKT által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a munka, az oktatás, a kommunikáció, a társas kapcsolatok és a szabadidő terén. Ez az „információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; a digitális tartalomalkotás, megosztás, kommunikációs együttműködés az interneten keresztül” néven azonosított készségeken és tevékenységeken alapul. A hangsúly jelenleg az értékelésen van, ennek kulcsfogalmai a „hitelesség”és a „megbízhatóság”, amelyről a ”Hitelesség az interneten: a mértékadótól a megbízhatóig” c. interpretációban²⁶ olvashatunk.

„A hitelesség tradicionális értelmezése a mértékadó (authority) fogalmához kapcsolódik, melynek során egy megbízott és/vagy szakmailag hozzáértő személy (autoritás) létrehoz egy megbízható forrást, jótáll a benne lévő információk felhasználhatóságáért, jóváhagyja azokat, és ezzel mintegy felhatalmazza a felhasználót az információ használatára. Vannak, akik úgy gondolják, hogy az internet térhódításával a „mértékadó” elveszíti jelentőségét, mint a hitelesség megjelenési formája. Bizonyára sok példát lehet erre találni, de arra is többet említhetünk, amely a „mértékadóság – engedélyezés” továbbéléséről tanúskodik. Ilyen például a Wikipedia és a csoportos szerkesztés módszere, mely legalább annyira mértékadó, mint az enciklopédiák készítésének tradicionális módja. Mások úgy vélik, hogy a blogolás megközelítően annyira autentikus, mint a tradicionális hírfolyamok. Annyi mindenesetre megállapítható, hogy a „mértékadóság – engedélyezés szemlélet”, tehát a régi értelemben vett autentikusság az internet korszakában sem mellőzhető, legfeljebb manapság új, kifinomultabb módszerekre van szükség az értékelésére, és az információ-önellátás előtérbe kerülésével ezen a területen is jobban érvényesül a decentralizáció. Felhasználói oldalról nézve nem arról van szó, hogy nem lehet megállapítani egy információ hitelességét, hanem inkább arról, hogy választani kell a sok információforrás közül, melyek önmagukat mind hitelesnek állítják be. Sokak véleménye szerint tehát nem az autentikusság, hanem a választás válságáról van szó.”

A megbízhatóság kérdése viszonylag korán felvetődött, s jelenleg ismét napirenden van az újmédia és az egyéb webkettő fejlesztések terjedése miatt. Az oktatási célú tudásbázisok, digitális gyűjtemények esetében is kulcskérdés. Néhány példa segít a probléma érzékeléséhez. 

A megoldást kínáló úttörőként, a Health on the Net Foundation²⁷ említendő, amely „az egészségügyi szféra jobb, gazdaságos működésének érdekében mind a szolgáltatói, mind a fogyasztói oldalt hiteles, megbízható információkkal kívánja ellátni.” A non-profit szervezetként működő HON-t, 1995-ben Svájcban, 11 ország 60 képviselője – kutatók, fizikusok, valamint a WHO, a National Library of Medicine, a CERN, az EU képviselői – alapították. Nem véletlen, hogy éppen az egészségügy területén született meg a megbízható internetes információ kritérium rendszere, az igény, hogy egy szervezet szakmai szempontok szerint érvényesítse, hitelesítse az egészségügyi oldalakat.

A Health on the Net Foundation első szabályzatát még 1996 júliusában fogalmazták meg, 1997 óta változatlan és 11 nyelvre fordították le. A HONcode alapvető etikai normákat fogalmaz meg, aminek segítségével biztosítja, hogy az olvasó eligazodhasson a talált információk halmazában, tájékozódhasson a talált adatok forrásáról és céljáról. A HONcode alapítvány az általa elfogadott Web-oldalakra HONcode pecsétet helyez, mintegy minősítve azt. A bélyeg azt tanúsítja, hogy az oldal megfelel nyolc, az alapítvány által meghatározott szabálynak.

17. ábra: A Health On the Net Foundation (HON) szolgáltatásai  (http://www.hon.ch/)

1. Szakmai megbízhatóság szabálya (Authority): az adott helyen megjelenő orvosi, egészségügyi tanács kizárólag képzett és minősített szakembertől származhat, hacsak egyértelmű utalás nincs arra, hogy a tanács egy része nem orvosi képzettségű személytől, vagy szervezettől származik.
2. Kiegészítési követelmény (Complementarity): az adott információk tervezésénél és megfogalmazásánál figyelembe kell venni, hogy azok csak támogathatják, és nem helyettesítik az orvos-beteg személyes kapcsolatot.
3. Bizalmas kezelés szabálya (Confidentiality): figyelembe kell venni, hogy az oldalon az egyéni adatok bizalmasan kezelendők, azokból a személyre visszakövetkeztetni ne lehessen. Az oldal tulajdonosának ismernie és alkalmaznia kell azokat a jogi követelményeket, amelyek abban az országban érvényesek, ahonnan az oldal származik.
4. Hozzárendelés-források szabálya (Attribution): az oldalnak tartalmaznia kell információkat az adatok forrásáról, esetleg az adatokra vonatkozó Web címekről. Mindenképpen tartalmaznia kell az oldal utolsó módosításának dátumát, célszerűen a lap alján.
5. Bizonyíthatóság, ellenőrizhetőség követelmény(Justifiability): bármely előnyt vagy eljárást, kezelést megfelelő bizonyítékokkal kell alátámasztani, szem előtt tartva a 4. szabályt.
6. Átláthatóság szabálya (Transparency of authorship): az oldal pontos információt kell adjon azon személyekről, szervezetekről és azok címeiről, elérhetőségéről, akik az adott témában további információkat tudnak adni. A webmester email címét is tartalmaznia kell az oldalnak.
7. Szponzorok átláthatósága (Transparency of sponsorship): az oldalnak világosan tartalmaznia kell az oldal támogatóit, akik szolgáltatásokkal, vagy anyagokkal támogatták az oldal megjelenését, valamint azt is, hogy ezek kereskedelmi szervezetek-e.
8. Becsületes hirdetési és szerkesztési politika (Editorial policy): az oldalon világosan el kell különülnie, hogy mi a hirdetés, és mi az esetleges kutatási eredmény. A tulajdonos rövid hirdetési politikáját is meg kell adni.

A HON rendszer szerint, mintegy 8000, minősített honlap között számos hazai honlap is rendelkezik ilyen minősítéssel²⁸.

Egy másik példa, a MINERVA, az Európai Uniós tagállamok minisztériumai közötti együttműködés, mely a kulturális és tudományos tartalmak digitalizálását hangolja össze. A program célja egy közösen elfogadott európai platform kialakítása a digitalizálásra, metaadatokra és a hosszú távú megőrzésre vonatkozó ajánlások és irányelvek megfogalmazása formájában. A nemzeti programok koordinálása mellett az európai országok, nemzetközi szervezetek és projektek közti kapcsolatok kiépítését is segíti. A program ezen felül tanácsadó szerepet lát el, mely a már működő jó példák összegyűjtését, valamint a lundi alapelvek elfogadását és terjesztését szorgalmazza. Magyarország a 2004-ben induló MINERVAPlus programban vett részt.

18. ábra: A MINERVA project  http://www.mek.oszk.hu/minerva/html/munkacsoportok.htm

A projekt legfőbb küldetése az volt, hogy az unió minden egyes állampolgára számára hozzáférhetővé tegye az európai kulturális örökséget az interneten keresztül. Kiadványaival elsősorban a kulturális intézmények munkáját kívánta segíteni, különös tekintettel a közgyűjteményekre: könyvtárakra, múzeumokra és levéltárakra. A megbízhatóság és a hitelesség kérdésköre hatványozottan megjelenik, bár a minőségi elvek és kritériumok csak egy részét képezik a projektnek. A projekt kulturális honlapok minőségével foglalkozó munkacsoportja még 2003-ban kiadta a Quality Principles for cultural Web Sites: a handbook című, igen praktikus kiadványt. A minőségi elvekről szóló kézikönyv²⁹ magyar nyelven is hozzáférhető, a kulturális honlapokkal szemben támasztott minőségi követelményeket tíz minőségi elvben határozza meg:

1. Átláthatóság:

A honlap legyen a felhasználóknak könnyen átlátható, áttekinthető, lehessen egyértelműen azonosítani az oldal nevének és küldetésnyilatkozatának megfelelő megjelenítésével. A felhasználónak navigálás nélkül fel kell ismernie, hogy milyen jellegű honlapon jár, mi a neve, és ki a fenntartója.

2. Hatékonyság:

A felhasználóknak szánt információk a tartalomnak megfelelően legyenek válogatottak és érvényesek, megjelenítésük legyen színvonalas. A kulturális honlapok az oktatás és kutatás forrásai lehetnek, így döntő jelentőségű a hiteles információk közvetítése. A honlapnak olyan információkat és szolgáltatásokat kell nyújtania, amelyek a felhasználók számára hasznosak lehetnek. Fontosak a háttér-információk, melyek tájékoztatják őket a dokumentumok eredetéről, történetéről. Ehhez érdemes nemzetközileg elfogadott metaadatszabványt választani, például a Dublin Core-t. A stílus a hatékonyság fontos eszköze lehet, ide tartozik a színválasztás, a képek megjelenítése és a navigáció - megfelelő keresőeszközök használata az oldalon belüli információk megtalálásához.

3. Karbantartottság:

Nem elég a honlapot létrehozni, hanem folyamatosan felül kell vizsgálni a megjelenített tartalmak aktualitását. Az információk frissítése a szolgáltatás minőségét javítja. Az információk napi frissítése alapvetően fontos feladat, többnyire az intézmény gazdasági lehetőségein és szakembergárdáján múlik. A felhasználói igényeknek megfelelően érdemes időnként arculatváltást is végrehajtani, melynek során a formai és tartalmi szempontokat össze kell egyeztetni. Egyre több intézmény dolgozik az arculatváltáson, amire sok esetben a technológia gyors avulása miatt is szükség van. A karbantartásnak vannak konkrét technológiai követelményei is, például az oldalról folyamatosan biztonsági mentéseket kell készíteni.

4. Elérhetőség/hozzáférhetőség:

A kulturális honlapnak minden egyes felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, függetlenül képességeitől és technológiai eszközeinek műszaki színvonalától. Azokra a felhasználókra is gondolni kell, akik vakok vagy gyengén látók, süketek vagy hallásproblémáik vannak, ideg- vagy kézügyesség-problémákkal, olvasási (pl. diszlexia) vagy tanulási nehézségekkel küszködnek. A Braille-képernyők és -billentyűzetek, valamint a felolvasószoftverek megoldást jelenthetnek azok számára, akiknek a hagyományos kereső-egér-billentyűzet használata nehézséget okoz. A honlapoknak meg kell felelniük az elérhetőséget szem előtt tartó legjobb nemzetközi gyakorlatnak és szabványoknak. Az elérhetőséget vizsgáló eszközök listája hozzáférhető a http://www.w3.org/WAI/ER/ existingtools.html címen. Az elérhetőség technikai megvalósítása azt jelenti, hogy a honlap egyidejűleg többféle technológiát támogat.

5. Felhasználó-központúság:

A honlap üzemeltetéséért felelős intézménynek figyelembe kell vennie a célközönség igényeit, meg kell oldania, hogy a honlap mindenki számára könnyen kezelhető legyen. Először a honlap célközönségét kell meghatározni. Úgy kell összeállítani, hogy tartalmazzon minden olyan hasznos információt, amelyre a felhasználóknak szükségük lehet. A célközönség egy reprezentatív csoportját kezdettől fogva be kell vonni a tervezésbe. Emellett lehetőséget kell teremteni a visszacsatolásra e-mail cím vagy online kérdőív segítségével. Lehetővé kell tenni azt is, hogy a felhasználók folyamatosan hozzájárulhassanak az oldal tartalmához, például egy adott műtárgyhoz való viszonyukról.

6. Interaktivitás:

A honlap akkor interaktív, ha lehetőséget ad a felhasználókkal való kapcsolatteremtésre és -tartásra, akik véleményükkel hozzájárulhatnak az oldal tartalmához, kérdéseket tehetnek fel, és véleményt cserélhetnek – így a honlap vonzóbbá válik számukra. Optimális esetben ki lehet jelölni valakit a munkatársak közül, aki elegendő időt tud szánni a kérdések megválaszolására és a fórum üzemeltetésére.

7. Többnyelvűség:

Minél nagyobb közönséget szolgál egy honlap, annál nagyobb értéket képvisel, ezért lehetőleg minél több nyelvre célszerű lefordítani az oldal tartalmát. A fizikai határok nélküli webtérben a nyelv az elérés korlátja lehet. Célszerű legalább az alapszolgáltatásokat lefordítani azok számára, akik nem beszélik a honlap eredeti nyelvét. A többnyelvűséget a honlap készítésének a legkorábbi szakaszában kell megtervezni. Ügyelni kell a forrásfájlok hatékony használatára, és a felhasználói interfészben előforduló szöveges elemek külön való kezelésére. Ezt az elvet kell alkalmazni olyan egymásba ágyazott objektumokra is, mint a Flash movies, de háromdimenziós és egyéb alkalmazásoknál is. A fontos információknál a nyelvek közti váltást egyszerűvé kell tenni. A legjobb, ha ezt bármely oldalon megtehetik a felhasználók anélkül, hogy vissza kellene menniük a nyitólapra.

8. Átjárhatóság:

A kulturális hálózatokon belül lehetővé kell tenni, hogy a felhasználók könnyen megtalálják az igényüknek megfelelő információkat és szolgáltatásokat. A szabványos technológiák, adatmodellek és -felületek elősegítik az átjárhatóságot és a kapcsolatot más kulturális honlapokkal és portálokkal. A második fontos terület a láthatóság, felfedezhetőség. A honlapot úgy kell megalkotni, hogy mind a keresőmotorok, mind a felhasználók megtalálják, és egyértelmű legyen számukra, hogy miről szól, mit tartalmaz, és milyen szolgáltatásokat képes nyújtani. A honlapok közti átjárhatóság elsősorban attól függ, hogy a honlapok a szemantikailag hasonló tételekhez és fogalmakhoz megegyező vagy hasonló adatmodelleket és metaadatkészleteket használjanak.

9. Jogkövetés:

A honlap létrehozásánál figyelembe kell venni a szellemi tulajdonjoggal és az adatvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, és világosan közölni a honlapra és a tartalmára vonatkozó feltételeket. A kulturális honlapok általában nagy mennyiségű, nagy értékű tartalmakat tesznek közzé az interneten, így nagy az esélye annak, hogy ezeket kereskedelmi célra vagy jogtalanul felhasználják. A jogkövetésnek és a jogvédelemnek kitüntetett helyen kell szerepelnie minden kulturális honlap napirendjén. Ez vonatkozik a honlapon megjelenő bármilyen tartalom tulajdonosának, a honlap tulajdonosainak, valamit a felhasználók személyiségi jogainak védelmére.

10. Hosszú távú megőrzés:

A hosszú távú megőrzés az egyik legnagyobb probléma. A kulturális honlap tartós megőrzésére stratégiát kell kidolgozni, és szabványokat kell követni. Csak így tudjuk összeegyeztetni a különféle technológiák gyors fejlődését, és a kulturális értékek időtállóságát. Néhány mai technológiát továbbra is támogatni fognak, feltehetően azokat, amelyek a legelterjedtebbek és szabványosak. Ezért célszerű szabványos technológiákat alkalmazni.

A kézikönyvben ennek megfelelően minden alapelvnek külön fejezete van. Egy-egy fejezet az elv általános ismertetése, magyarázata, ill. kritériumai részfejezetekből áll. A fejezetek végén adekvát ellenőrző listák és gyakorlati tesztek találhatók, melyek segítségével a honlapok készítői, vagy értékelői ellenőrizhetik, milyen mértékben felelnek meg a minőségi elveknek.

A rendszer használhatóságáról és konkrét értékeiről Szalóki Gabriella: Kulturális honlapjaink minősége - a Minerva projekt tíz minőségi elve a gyakorlatban³⁰ c. beszámolója alapján tájékozódhatunk, ahol a következő 5 magyar honlap tesztelésének eredménye is elérhető. (Magyar Elektronikus Könyvtár, Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht. (Neumann-ház), Képzőművészet Magyarországon, Heves Megyei Levéltár, Miskolci Egyetem - Könyvtár, Múzeum és Levéltár). Az elemzés minta, a szerző jelzi, hogy az elemzések 2005. márciusi pillanatfelvételek. Mivel a honlapokat folyamatosan fejlesztik, feltehető, hogy idén egészen más eredményeket kapnánk.

Érthetően, a legújabb projektekben is megjelenik a probléma. Az információforrások megbízhatóságának kérdése, az információk értékelése napjainkra az ismeretszerzés folyamatának egyik legfontosabb elemévé vált. A Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform megbízásából készített magyar Jövő Internet stratégia fókuszában az emberek és a tárgyak állnak, de a megbízhatóság is kardinális.³¹ „Az emberek Internete az emberek által és közvetlenül az emberekért létrejövő hálózat és szolgáltatások, melynek központi kérdése a szinte végtelen tartalom mind jobb integrálása a hálózatba. A tárgyak Internetéhez kötődően a mindenütt jelenlévő érzékelő és beavatkozó hálózatok megvalósításának mikéntje a fő kérdés. A méretben, számosságban és dinamizmusban rejlő komplexitásból adódó kihívásokra önmenedzselő módszerek adhatnak választ. A Jövő Internet rendszerének mindezek mellett fenntárhatóvá, biztonságossá és bizalmat élvezővé kell válnia.”

Müller Zsuzsanna: A Wikipédia tartalmi megbízhatóságának kérdése c. érdemleges tanulmányában³² erre a következtetésre jut: „Manapság már alig akad olyan szakterület vagy témakör, amelyhez ne találnánk ismereteket a weben, minek eredményeképp egyre kevesebben fordulnak kérdéseikkel, információs igényükkel a hagyományos tudásközpontokhoz, a könyvtárakhoz. Márpedig az internet világa épp oly veszélyes, mint amennyire csábító. Negatív tulajdonságai között említhetjük az ellenőrizetlenséget vagy az anonimitást, amelyek éppen az információval szemben támasztható egyik legfontosabb követelménynek, a megbízhatóságnak a hiányát jelenthetik. Mivel a nyomtatott dokumentumok esetében fennálló kontrollmechanizmusok az interneten nincsenek jelen, online keresés során számos ismeretlen szöveggel találkozhatunk, amelyek sok esetben hiányos, pontatlan, téves információkat tartalmaznak”.

28: Pl.: A Health On the Net minősítése a Magyar Traumatológus Társaság honlapján     
http://informed.hu/szakmai_oldalak/informed_site-ok/mtrauma

32: Müller Zsuzsanna: A Wikipédia tartalmi megbízhatóságának kérdése             
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5523&issue_id=528