Az elektronikus könyv- és médiatárban, a digitalizált statikus dokumentumokat, ill. filmeket, animációkat, videókat, hangfelvételeket, elektronikus, vagy egyéb, géppel olvasható formában tárolják, s így is „olvassák”. A statikus (szövegek, fotó és grafikus ábrázolások) elektronikus, digitális dokumentumokról papírmásolat, nyomtatás készülhet, az egyebekről csak ekvivalens, digitális kópia. A médiatárakban korábban gyűjtött audiovizuális, optikai, vagy mágneses információhordozók digitalizálása jelenleg is folyik. A digitális könyvtár tehát nem korlátozódik a dokumentumok szurrogátumaira, hanem a nyomtatásban nem reprezentálható és terjeszthető dokumentumokra, médiumokra is kiterjed. A dokumentum kifejezés így, bármilyen multimédia-állományra érvényes. A multimédia állományok a digitális tudástárak, virtuális gyűjtemények építőelemei, az audiovizuális komponens szignifikáns. Ennek kiváló reprezentánsa minden internetes film- és videótár.
Ilyen pl. a NAVA22, a magyar nemzeti műsorszolgáltatói kötelespéldány-archívum, amely jellegénél fogva audiovizuális tartalmakat gyűjt. A NAVA olyan az elektronikus műsorok számára, mint az Országos Széchényi Könyvtár a nyomtatott kiadványok vagy a Magyar Nemzeti Filmarchívum a magyar filmek számára. Gyűjtőkörébe a következő csatornák magyar gyártású illetve magyar vonatkozású (hungaricum) műsorai tartoznak: M1, M2, Duna, RTL Klub, TV2, Kossuth rádió, Petőfi rádió, Bartók rádió. A NAVA ezenkívül befogad egyéb audiovizuális tartalmú archívumokat feldolgozási vagy tárolási célból, ezzel is segítve az audiovizuális tartalmak mint a kulturális örökség részeinek megőrzését.
Sajátos tudástár a felsőoktatás és kutatás közösségének videó megosztó portálja a VIDEOTÓRIUM. a „Tudomány egyenes adásban” az egyetemeken, főiskolákon és konferenciákon elhangzott tudományos előadások mellett, az intézményekben készített felvételeket is tartalmaz. 2015-ben már közel 10.000 felvétel érhető el, amelyek együttes hossza, több mint 5.000 óra. Regisztrált felhasználók az előadásokat értékelhetik.
12. ábra: Videotorium kategóriák http://videotorium.hu/
Napjainkra a vizualizáció az elektronikus médiumok sajátjának tűnhet, bár az oktatás a szemléltetést mindig fontosnak tartotta. Az eredetileg használt hagyományos képi ábrázolások, illusztrációk, és a térbeli modellek, makettek a vizualizáció lényegét jelentik.
A vizualizáció eredménye lehet statikus, vagy dinamikus, realisztikus, fotografikus, vagy grafikus reprezentáció. Korábban, az audiovizuális személtetés, leginkább a film és a videó, főként a trükkfilmek alkalmazása mellett úgy érveltünk, ahogy most a számítógépes szimulációért szólnak az elkötelezettek. Kép, rajz, trükkfilm, animáció, szimuláció szükséges, ha egy eredeti tárgy, jelenség vagy folyamat bemutatása a tanítás színhelyén, az iskolában, akadályba ütközik, vagy eleve lehetetlen. Mert: túl kicsi (pl. atomi méretek), túl nagy (pl. kozmikus jelenségek), túl gyors (pl. puskalövés), túl lassú (pl. kristályképződés), tehát szabad szemmel nem is látható. Avagy: túl veszélyes, túl bonyolult, nincs hozzá eszköz, etikai akadályai vannak, csak az eredmény látható, az eredmény sem látható, nem állíthatók be pontosan a feltételek, csak egyetlen példányban létezik, vagy egyszerűen túl drága.
Az animáció technikailag olyan grafikával generált mozgókép, mely egymástól kis mértékben eltérő képkockák, fázisképek sorozatából áll. Rajzfilmként és trükkfilmként ismertük meg. A modern programokban bármely paraméter animálható. Az animációs görbe, azaz valamilyen tulajdonság időbeli megváltozása, több módszerrel megadható. Az oktatóprogramokban alkalmazott szimuláció, gyakran kézzel vezérelhető animáció, amely programvezérléssel is lejátszható. Ez utóbb esetben a paramétereket a felhasználó is megadhatja.
13. ábra: http://www.iskolaiszimulaciok.hu/szimulacios-program-alkalmazasa-az-oktatasban
A szimuláció értelmezését a modellezés fogalma nélkül nem végezhetjük el. Ez bonyolult műszaki, természettudományi, vagy egyéb rendszerek vizsgálatának egyszerűsített, gyakran egyedül lehetséges módszere. Szimulációs modell az a modelltípus, amely a vizsgált jelenséghez hasonló viselkedés mutatására képes, vagyis amikor a modell viselkedési elemei és a valóságos rendszer viselkedési elemei között egyértelmű kapcsolat teremthető. A szimulációs modell tehát nevének megfelelően szimulálja a rendszert.
A szimuláció egy meglévő, vagy egy tervezett folyamat vizsgálata: egy rendszer, egy folyamat fizikai vagy számítógépes modelljén tanulmányozzuk a rendszer várható, illetve valódi viselkedését. A kutatás számára a számítógépes szimuláció lényege a strukturált adatmodell létrehozása, majd az ezen való kísérletezés. Az oktatás számára készült számítógépes szimulációk feladata, hogy egy bonyolult folyamatot egyszerűen, érzékletes látvánnyal, ugyanakkor valósághűen mutassanak be.
A számítógépes szimulációk hatékonyságának egyik legfontosabb fokmérője az interaktivitás, amely Szűts Zoltán23 meghatározása szerint: „Az interaktív kifejezés leginkább a multimédiára használható, ahol egy bizonyos képre vagy szövegre kattintva a közeg válaszol; egy klippel, képpel, vagy a hypertext esetében újabb szöveggel.” Az interaktivitás a komplex szimulációs programokban nyer értelmet.
Egyre több kiadó, főként tankönyvkiadó, forgalmaz olyan szoftvercsomagokat, amelyek komplett digitális tananyagokat, tantárgyi feladatgyűjteményeket, animációkat, manipulálható képtárakat, szimulációs kísérlet gyűjteményeket tartalmaznak. A digitális táblák működtetéséhez szükséges szoftverek egy új, intelligens szemléltetést, visszacsatolást tesznek lehetővé, de a tartalmat és a szakmetodikai struktúrát, a 3. generációs, digitális tankönyvek, pedagógiai programcsomagok és rendszerek, valamint az interaktív, multimédia formátum biztosítja. Az elektronikus, digitális könyvtárak állományában mindezen oktató szoftverek megjelennek. Tipizálásuk jelenleg nehezen lenne elvégezhető, hordozójuk DVD, CD-ROM, újabban pendrive.
14. ábra: A TINA elektronikus laboratórium, áramkörtervezés (http://www.tina.com/Hungarian/tina/)
Sajátos műfaj a virtuális laboratórium és a szimuláció-tár. Ezek többsége animációk és szimulációk gyűjteménye, mint pl. a Sulifizika24 gyűjtemény, amely a magyar középiskolás fizika tananyagot illusztrálja képekkel, videókkal és interaktív kísérletekkel.
15. ábra: Szimuláció – interaktív kísérletek http://sulifizika.elte.hu/html/m5.html
Magasabb szintű természettudományos gyűjtemény az Asimov Téka25, ahonnan más magyar természettudományos szimuláció gyűjtemények, ill. oktatócsomagok is elérhetők. Fizika (az ELTE-s Frei Zsolt, Gnädig Péter, Lippai Zoltán és Pozsgai Péter saját Flash-kreációi pompás kivitelben); Java alkalmazások a fizika tanításához (Walter Fendt appletjeinek magyar változata Serényi Tamástól letöltési lehetőséggel); Földrajz (Rigóczky Csaba és Kriska György 40 letölthető Flash vaktérképe, melyben városokat kell elhelyezni); Növény és állatfelismerés (Kriska György 12 Flash értékeléssel); Biológia és földrajz (Kriska György letöltőhelye; Biológia (Sulinet); Matematika (Sulinet); Virtuális laboratóriumok a valószínűségszámítás és statisztika oktatásában (Nándori Péter, Szabados Tamás); Magyar nyelvű matematikai szimulációk (Száldobágyi Zsigmond).
16. ábra: Az Asimov Téka nyitólapja (http://nagysandor.eu/AsimovTeka/)
Az új évezredben a természettudományos tárgyak tanítása akkor lehet igazán hatékony, ha a multimédia alapú tudásbázisok, a számítógéppel támogatott méréstechnika, a természet közvetlen és műszeres megfigyelése, a kísérletezés, tehát a diákok közvetlen tapasztalatai, és a számítógépes módszerek által alkotott „virtuális” laboratórium együttesen van jelen.
23: http://magyar-irodalom.elte.hu/vita/szz.html
24: Szimuláció – interaktív kísérletek http://sulifizika.elte.hu/html/m5.html