5.2 TANANYAG

A lecke tárgya, a digitális könyvtár, múzeum, tudástár, tudásbázis fogalmi alapkérdéseinek tisztázása, oktatástechnológiai lehetőségeinek, egyes szolgáltatásainak számbavétele. Az információs, vagy tudás-társadalomban az információfeldolgozás, -tárolás, -szállítás technikája, az információtechnika, a mikroelektronika példa nélkül álló felfutására támaszkodva, néhány év alatt robbanásszerű, gyors fejlődésen ment keresztül, behatolt az emberi tevékenység minden területére, s gyökeres változások hajtóerejévé vált. Ezt a napjainkban is zajló folyamatot sokan nevezik az információ forradalmának.

Az információs iparág utolsó évtizedeinek fejlődését vizsgáló egyik szignifikáns kutatás alapján (John Sculley „Vision for Digital Convergence" Harvard University Program on Information Resources Policy. 1991), jól kirajzolható az információs rendszerszint-ugrás modellje. Mindezt Z. Karvalics (2004) így interpretálja² könyvében: „A korábban önálló részrendszerek egy magasabb, befoglaló szint komponensévé, alkotórészévé válnak; az integrációval csökken a részmegoldások diverzitása, tudatos eltérése, vagyis elhajlása; az új rendszerminőség megnövelt kapacitással tölti be a rendelkezésre álló információs teret; s amint létrejön, megkezdődik az új minőségében való funkcionális újra differenciálódása, több típusra szakadása.”

2. ábra: Információs műveletek és csatornák
http://www.okt.ektf.hu/data/nadasia/file/tananyag/informaciotortenelem/29_08/831_az_informcis_forradalmakrl.html

1. animáció: Információs műveletek és csatornák

2. animáció: Információs műveletek és csatornák

Az információs iparág szerkezetének változását, ill. az információs folyamat lényegét, néhány animáció³ szemlélteti. A virtuális könyvtárak, múzeumok, tudásbázisok esetében is ez történik. A múlt század vége előtt született „digitális könyvtár” fogalom helyett manapság, gyakran az elektronikus, vagy virtuális könyvtár kifejezéseket használják. A fogalom értelmezése céljából, a „Network of Excellence on Digital Libraries” szakemberei egy modellt hoztak létre, „The Digital Library Manifesto” címen, amelyet a TMT is ismertetett⁴. Eszerint:

„A digitális könyvtár olyan virtuális rendszer, amely átfogóan gyűjti, rendszerezi, és tartósan megőrzi az értékes digitális tartalmakat; használóinak a törvénybe iktatott irányelvek alapján lehetővé teszi e tartalmak meghatározott kezelését, felhasználását, és mindez által megfelelő, mérhető minőségű szolgáltatást nyújt.”

A digitális könyvtárak jól kiválasztott, on-line elérhető dokumentumai, a nyomtatott, és az analóg audiovizuális dokumentumok digitális változatai, vagy eleve elektronikus formátumúak. A dokumentumtípusok adatbázisok létrehozását teszik lehetővé, s tudásbázissá rendezhetők. Ezek elérési technikájának birtoklása alapvetően fontos⁵. 

A tudásbázis feltételezi a megfelelő, hiteles, tudományos-szakmai intézményi hátteret és személyzetet, amely kiválasztja, strukturálja, intellektuális hozzáférésre felkínálja, interpretálja, terjeszti mindezen gyűjteményeket, melyeknek integritását megőrzi, és hozzáférhetőségét folyamatosan biztosítja. A köz-, és szakoktatás szempontjából ilyen a Sulinet Digitális Tudásbázis, amely a fogalmat ismertté tette, de számos más szakmai portálon is fellelhetők speciális, az oktatást segítő állományok.

Új fogalomként, és szolgáltatásként jelent meg a digitális, virtuális múzeum⁶, kiállítás, tárlatvezetés, amelyet a múzeumpedagógiai mozgalom is fontos metodikai alternatívának tekint. A közgyűjtemények honlapjai napjainkra portálok, ahol otthonra találtak a virtuális kiállítások, távoli adatbázisok is elérhetők.

A virtuális tékák, archívumok többsége filmek, hangfelvételek, videók, animációk, szabályozható animációk, szimulációk gyűjteménye. Ez utóbbiak interaktív, multimédiás reprezentációk, az önálló tanulást, gyakorlást segítő oktatóprogramok. A szabály alapú szimulációk olyan oktatói programok, amelyek valós rendszereket modelleznek. A szimulációk folyamán a tanulók megváltoztatják a különböző bemeneti változók értékeit, és megfigyelik a kimeneti értékekben történt módosulásokat. Részben ebbe a kategóriába tartoznak pl. a virtuális mikroszkópok, planetáriumok, és még sokféle, vizuális, virtuális működő modell. Mindezek a valóságos világot aligha helyettesítik, de segítenek megérteni.

A tudásbázisok hasznának elfogadásához és használatának elsajátításához alapfeltétel a média-műveltség, az infokommunikációs technológiák (IKT) használatának készségét biztosító digitális írástudás megszerzése.

3. ábra: IKT-ismeretek megoszlása célcsoportok szerint (Tóvári, 2013)

Tóvári Judit új, 2013-as kutatásának eredményei⁷ szerint: „Összességében azt mondhatjuk, hogy a pedagógusok a legfelkészültebbek az IKT-ismeretek tekintetében, őket követik a könyvtárosok, míg a legkevesebb