1. Melyek a narratív szerkezet összetevői?
Az időrend felépítése, a cselekményszálak összefűzése, az elbeszélés információinak rendszerezése és közlése, a konfliktus helye az elbeszélés felépítésében.
2. Narratológiai szempontból mi a műfaj?
A műfaj az egész cselekményt átfogó narratív sablon.
3. Mi a narratív szerkezet?
A narratív szerkezet vagy narráció tehát egy elbeszélt világra vonatkozó tudás felépülésének rendje; tudásadagoló és –rendszerező folyamat.
4. Mi a klasszikus és a művészfilmes elbeszélésmód lényege?
A klasszikus elbeszélésmód szerkezetileg motivált elemekből tevődik össze a fő egységesítő elve az ok-okozatiság. A művészfilmes elbeszélésmódra kihagyások jellemzők, az ok-okozatiság egyes láncszemeit a történet gyakran elrejti a befogadó elől. A művészfilmes elbeszélés gyakran úgy forgatja fel az időbeli viszonyokat, hogy ezek logikáját sem teszi a néző számára nyilvánvalóvá. A történések, a szereplők cselekedetei lélektani motivációja a klasszikus elbeszélésmód sajátja, de a történések lélektani indoklását természetesen a művészfilmek is alkalmazzák.
5. Mi a történet és mi a cselekmény?
A fabula (a mese, a történet) tulajdonképpen kronológiai és okozati vázlat. Az elbeszélt történetet fabulának is nevezzük, míg az a mód, ahogy ez az eseménysor az elbeszélésben megjelenik, a cselekmény, azaz a szüzsé.
6. Milyen tényezők határozzák meg a filmes narrációt?
A filmes elbeszélés során három tényező határozza meg a filmes narrációt. Ezek a következők: az elbeszélés szemszöge, az elbeszélés alanya (a narrátor) illetve az elbeszélés során feltárulkozó világ.
7. Milyen tekintetek kapcsolódnak a filmhez?
A filmhez három különféle tekintet kapcsolódik. Az első a kameráé, amely rögzíti az előtte zajló eseményeket. Tulajdonképpen az elbeszélő szemszögéről van szó. A második a közönségé, amely a jelenetet figyeli, a harmadik pedig a szereplőknek a film illúzióján belül egymásra irányuló tekintete.
8. Mit jelent a mozgókép kettős természete?
A mozgókép egyrészt a valóság közvetlen (optikai) lenyomata, a legközelebb áll a valósághoz az összes ábrázolási forma vagy művészeti ág közül. A mozgókép tehát lenyomata a valóságnak, másrészt viszont ábrázoló szerepe is van, amit a formanyelv tesz lehetővé.
9. Mi a lényege az elbeszélés nézőpontjával kapcsolatban kétféle elképezésnek?
A narráció racionalista felfogása szerint az elbeszélőt olyan helyen rögzítjük, ahol az nyíltan nem tűnhet fel – ez a „kiiktatott elbeszélő”. A szerző eszerint a háttérbe húzódik, kiiktatja magát a szereplők és a cselekmény kedvéért. A narráció empirikus elképzelése szerint, ha nincs valaki, aki észleli a szöveget, akkor nincs szükség arra, hogy feltételezzük a létezését.